A Megoldás, avagy az élet kulcsai

Marcus Fabius Quintilianus (35 – század vége)

• A római pedagógiai elmélet és gyakorlat legkiemelkedőbb egyénisége

• retorikai iskolában oktatott, császári nevelő

• Gyakorlata nyomán írja: Szónoki képzés tizenkét könyve (Institutionis oratoriae libri duodecim)

-         Az első évek benyomásai a legmaradandóbbak.

-         A nevelő környezetet hangsúlyozza

-         Különösen ügyelni kell a dajkák kiválasztására, akik nemcsak a gyermek testét ápolják, hanem szellemi és erkölcsi fejlődésére is hatással vannak.

-         A nevelők (szülők, dajkák) műveltsége is fontos, helyesen és szépen kellett beszélnie,

-         Kiemelte az édesanyák beszédének nevelő hatását.

-         Minden gyerekeket nevelhetőnek tart

-         A nevelő vegye figyelembe a gyerekek kori sajátosságait, felfogóképességüket. Meg kell figyelni a gyerekek veleszületett sajátosságait és módszereiket és alkalmazni, kihasználni ezeket a tanításban (utánzási hajlam, tanulékony természet)

-         Állást foglalt a hét éves kor előtti tanítás mellett, Azzal a korabeli szabállyal sem ért egyet, mely szerint a gyerekek tanítását hétéves korukig nem szabad elkezdeni. Kár volna az első éveket kihasználatlanul hagyni. Az olvasás (írás?) és a görög nyelv tanítása már iskoláskor előtt elkezdhető - véli Quintilianus. (Játékos segédeszközként többek között elefántcsontból faragott betűket ajánl.)

-        Természeti tulajdona minden embernek a gondolkodás és a szellemi mozgékonyság,

-         Vallotta, a tanulás legyen játék

-         Az iskolai oktatást hangsúlyoz a magánoktatással szemben. Szembeszállt az arisztokratikus elkülönítéssel, a házitanítókkal és a magániskolákkal szemben a nyilvános iskolák mellett foglalt állást. Az iskolába járó gyerekek kiskoruktól szokhatnak a nyilvánossághoz, versenghetnek és tanulhatnak egymás hibáiból. Az iskolai gyermekcsoportok, közösségek nevelő hatását hangsúlyozta.

-         Rendkívül határozottan fellép a korában igen elterjedt "fegyelmezési eszköz", a testi fenyíték ellen. A dicséret emeli, a dicsőség boldogítja, a vereség pedig megríkatja. Büntetni kell a gyermeket, ha nem engedelmeskedik, de verni semmi esetre sem szabad. "A tanulót veréssel illetni, ámbár nagyon divat [ ... ] nem tartom megengedhetőnek. Először azért, mert lealázó és szolgai, meg aztán bizonyára van benne valami jogtalanság is , [ ... ] aztán meg, ha már valamely gyermek annyira alacsony, szolgai gondolkozású, hogy dorgálásra sem javul meg, annak a verés sem használ, akárcsak az utolsó rabszolgának; végül nincs is szükség ilyen fenyítésre, ha állandóan van mellette valaki, a ki tanulásra serkenti.

-         Nyilvánosság kedvelésére nevelni kell.

-         Orátorok műveltségéhez párosulnia kell az erkölcsös jellemnek. Egy szónoknak, köztisztviselőnek nem elég a műveltség megszerzése, neveltnek és erkölcsös jelleműnek kell lennie. A tudás erkölcs nélkül káros. A tökéletes szónok "vir bonus", jó, erkölcsös ember. "Mindenképpen becsületes ember legyen a szónok"

-         Az ideális tanuló  - "Az én kedvem szerint való fiú - halljuk a véleményét - az elõadást szívesen hallgatja, közben-közben még kérdést is intéz hozzánk, de azért nyomon követi az előadás menetét, nem siet elôre." Az ilyen gyerek a jutalmazásra és a kudarcra egyaránt fogékony: "Én az olyan tanítványt szeretem, kit a dicséret emel, a dicsőség boldogít, s ha legyőzik, sír."       

Quintilianis szerint a jellemző vonások és a megfelelő gondozás az életkorokban:

http://www.mek.oszk.hu/02000/02030/02030.htm

Szent Ágoston (354-430) •A kezdők tanításáról

·        tanítás alkalmazkodjék a jelöltek értelmi és érzelmi fejlettségéhez

·        oktatást előzze meg az (Isten iránti) érzelmek felkeltése

·        tanítónak példát kell mutatnia (ebben is)

akarat nevelése! (Ágostonnál: szeretni = akarni)

szülő és nevelő szeretettel megakadályozza a gyerek rossz törekvéseit

·        fejlődés feltétele a felnőtteknek való engedelmesség

·        hisz a gyermekek fejlesztésében

·        Ágoston etikája annyiban megegyezik a görög felfogással, hogy az erkölcsös élet célját a boldogságban (eudaimonia) látta

·       az embernek megvan a lehetősége, hogy elforduljon a jótól, és a rosszat válassza. Ezen gondolatok jelennek meg a neveléssel kapcsolatban alkotott nézeteiben is. Felfogása szerint két ember él bennünk, lelki (szellemi) és testi (természetes). A lelki ember bölcsessége az örök igazságokat szemléli a testi tudása és ismeretei pedig a földi dolgokra vonatkozik. A tanulás végső célja a boldogság.

·       A tudományos ismereteknek segíteniük kell a biblia megértését, amelynek olvasásához ismerni kell a görög és a héber nyelvet. Az allegóriák és utalások megértéséhez a természet és a számok világában, a történelemben, asztronómiában és zeneelméletben tájékozottnak kell lenni, a hitvitákhoz pedig retorikai tudásra és képességekre van szükség, érveink felállításához pedig logikus, dialektikus gondolkodásra.

Friedrich Hegel (1770 - 1831)

- A pedagógiát gyakorlati tevékenységnek fogja fel  

- A természet és a szellemi által meghatározott ember közötti különbség, a nevelés feladata az, hogy az egyénben a szellemit felszabadítsa

A pedagógia az a művészet, amellyel az embereket erkölcsösebbé tesszük. A nevelés az embert természeti lényként veszi, és megmutatja  az utat, hogy újjászülessék, vagyis hogy első természetét második szellemi természetévé változtassa át, úgy, hogy az, ami szellemi, megszokássá váljék..."

- Rámutat a nevelés korlátaira: a gyerek adottságai

- A nevelés feladata az egyén felkészítése az állami közösségben való életre, ezért fontos az iskolai oktatás

- Az egyetemes emberi értékek érvényre juttatása a cél

- Kultúraközpontú pedagógia!       

Lev. Ny. Tolsztoj (1828 - 1910)

·        Jasznaja-Poljana 1849, 1859 - iskolát nyit a jobbágyok gyerekeinek

·        nem akarja az európai iskolai nevelést követni

·        "szabad nevelés" - Rousseau hatása alatt

·        a pedagógiát tapasztalati tudománynak tartja

·        közvetlen ismeretszerzés helyett az indirektet részesíti előnyben

·        tényeket kell közölni a tanulókkal és nem eredményeket

• a módszertani merevséget nem kedveli
• életszerű pedagógiát művel + megfelelő légkör + pedagógus